Ma alapból nagyon húzós napom volt, vérvételen is voltam, nagyon elfáradtam délutánra, mire mentem edzeni.Megkértem Zsombit, hogy ma kivételesen legyen velem kíméletes, ne kínozzon halálra.

Szerintem ő ezt így hallotta: “Légyszi gyötörj meg, a taknyomon csúszva akarok hazamenni”Most este 11 óra van, és már most úgy ülök a gép előtt, mint egy nagyanyó, mert nem tudok felegyenesedni.

A hátizmaim és a hasizmaim egyszerre fájnak, így nem tudom merre hajoljak, de mindegy, mert ígyis-úgyis szar.Ma felsőtest napot tapot tartottunk, és ma először, a felsőtestbe beletartozott a has is. Soha életemben nem volt még izmos, lapos hasam, mindig is inkább a kis puhos, jóllakott óvodások táborát erősítettem.

Azok után, hogy edzés után pár órával már így fáj, hogy rendesen érzem magamban azt, ami a body kiállításon látható, érzem minden egyes izomrostomat (amiről eddig nem tudtam, hogy létezik), ha ezek után nem lesz izmos hasam, akkor tényleg soha.Ma megint elszaladt a ló Zsombival.

Ahogy azt látja, hogy jókedvű és fitt vagyok, késztetést érez a kínzásra. A hátizom gyakorlatokon ugyan továbbra is szenvedek, de már nem olyan hangosan és látványosan, mint eddig. Ezért, előre megfontolt szándékkal akart kinyírni a haspadon.Kb fejjel lefelé csüngve, láb beakasztva, rohadt kegyetlen fos pózból kiindulva 20 felülés, hasizomból húzva. 4 kör. Az első még ment.

A második már neccesebb volt, de még legyűrtem.

A harmadiknál már kezdték feladni a hasizmaim, egyre lassabb és fájdalmasabb volt minden felülés, néha csalva-meg-megállva.

Az utolsó kör már kénköves pokol volt. 10ig még nagyjából ment.

A maradék 10 egyre nehezebb volt, lementem, de feljönni már alig tudtam, mert egyszerűen felmondták a szolgálatot az izmaim, nem akarták, tiltakoztak, nem volt bennük erő. 18-nál abbahagytam, Zsombi hajtott “ne állj meg, még kettő!!”.

Lementem és vissza, az utolsónál már úgy voltam vele, hogy feljövök és úgy orrbavágom, hogy elszédül. De nem volt hozzá erőm:DDA levezetésnél már nem hegyre sétálunk, hanem hegyre kocogunk.Jézusf@szom, mi jöhet még?

2019. március 27.